2009. július 27., hétfő

megőrültem:)


Szeretem magamban azt, hogy ha valakinek üzenetet akarok hagyni az mindig levágja és akinek semmi köze hozzá maximum csak röhög egyet. pöpöröp pöpöröp:O groove életérzés a legnagyobb a világon. Amikor azt érzed, hogy nincsen már körülötted senki akkor el tudsz menekülni egy olyan világba a funk zene által ahol kimondják mit érzel és annyira flegma zene van hozzá, hogy te is beintesz a szarságoknak... Ma egész nap faxnit hallgattam és hatalmas a Mohainak a gitárjátéka. Az ember nem normális 45 éves és megélt már mindent amit egy embernek nem biztos, hogy szabadna...
Főleg egy ilyen embernek, aki a magyar zenei kultúrának ennyi kiváló alkotást és tanítványt adott.

fütyülsz és hazudsz bazdmeg

2009. július 23., csütörtök

Kösz Tomi!

Az embereknek meg kell érteniük, hogy senki sem játszik cinkelt lapokkal, egyszer nyerünk, másszor veszítünk. Ne várd, hogy visszakapj valamit, ne várd, hogy észrevegyék az erőfeszítéseidet, hogy felfedezzék a tehetségedet, hogy megértsék a szerelmedet. Minden egyes ciklust le kell zárni. Nem büszkeségből, nem azért, mert nem bírsz tovább harcolni, nem is gőgből, hanem egyszerűen azért, mert már nem része az életednek. Zárd be az ajtót, cserélj lemezt, takarítsd ki a házad, rázd ki a por rongyot. Felejtsd el azt, aki voltál, és legyél az, aki vagy.

Írói válság

Most 2 napig szünetelek nincsen problémám és nem vagyok másnapos. Pénteken itt leszek megint:)

2009. július 21., kedd

Itt a Világ színesen! - Harcsa Veronika-interjú

július 23.csütörtök, 21:00
Budapest Jazz Club
Harcsa Veronika Quartet



Miközben Harcsa Veronikával beszélgettem, minden addigi kételyem vele kapcsolatban elszállt. Képzeltem valakit az eddig kívülről látott széparcú énekesnő, felkapott sztár mögé, ami ez idő alatt teljesen megváltozott. Rögtön ismerősként kezelt, szívesen beszélt bármiről, egyértelműen látszott, hogy az életét teszi erre a hivatásra, hogy bátran, őszintén adja saját magát „ilyen vagyok” címszóval... Kellenek az ilyen „bolondok”.

Mondhatjuk, hogy te vagy ma Magyarországon az egyik leghíresebb jazzénekesnő. Ez az állapot egy beteljesült álom az életedben?

Természetesen igen, bár nem kiskoromtól kezdve álmodtam erről. Nem énekesnek készültem, a szüleim sem erre a rizikós pályára szántak. Nagyon jól értettem a matematikához és a reál tárgyakhoz, így középiskola után felvételiztem a Műszaki Egyetemre, ahova fel is vettek. Teljesen véletlen találkozásom volt a jazzel és magával az énekléssel. Mikor kipróbáltam azonnal tudtam, nekem ezt kell csinálnom. Egyébként nem tartom magam szigorúan jazzénekesnek. Nagyon sokféle zenét hallgatok, és sokmindenbe bele is kóstolok.

Azóta képezted magad?

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakán végeztem 2008-ban. Berki Tamás volt a tanárom, akivel nagyon jól megértettük egymást. De azóta is folyamatosan képzem magam, rendszeresen járok klasszikus énekórákra. Nagyon fontos, hogy valaki kontrolláljon technikai értelemben, mert a hang változik, ráadásul belül az ember mindig kicsit mást hall, mint a hallgatói.

A zenekaroddal (Harcsa Veronika Quartet) a te szerzeményeidet adjátok elő?

Igen, én írom a számokat.

Mennyire engedsz beleszólást a többiek részéről?

A végleges verzió mindig a közös munka alapján születik meg. Természetesen mindenki hozzárakja a saját világát és ötleteit, ettől lesz kerek egész.

A zenekar egyrészről megkíván tőled egy komoly zeneszerzőt, énekest, előadóművészt, másrészről pedig egy dívát is.

Igen?

Hát, akár ha csak a rólad készült képeket nézzük, vagy azt, ahogy a színpadon létezel szerintem egyértelmű.

Egyáltalán nem érzem magam dívának. Csak annyiról van szó, hogy a színpadon segít kinyílni, hogy nem a hétköznapi ruháimat hordom. Segít elrugaszkodni. Van, aki farmerban szeret kiállni, az egész mást fejez ki. Nekem így színesen könnyebb, természetesebb.

Akkor ezzel a szereppel is tudsz azonosulni?
Persze.Van másik formáció is, ahol énekelsz? Az Erik Sumo Bandben, és Nicola Conte Jazz Combójában. De szerepeltem az Off Társulat két kortárs táncos koreográfiájában, és Puskás Tamás rendezésében a Centrál Színház Shakespeare: A velencei kalmár című előadásának vagyok a zeneszerzője.

Egyre több zenekar, énekes bukkan fel mostanában, sok nagyon jó is. Mi az szerinted, amitől ti mások vagytok, mint a többiek?

Alapvetően, hogy saját dalokat játszunk. Tényleg nagyon sok jó van a jazzvonalról is, például Fábián Juli vagy Gereben Zita, őket is egyre többen hallgatják.

Köszönhető még a kiváló menedzserednek is, nem?

Szepesi Matyiról beszélünk, aki tényleg kitűnő munkát végez, de ehhez először sok mindent le kellett tenni az asztalra. Eleinte nem volt menedzserünk, én járkáltam és telefonálgattam a szórakozóhelyeknek, hogy hadd menjünk oda játszani. Ez nagyon sok időt vesz igénybe, de végül beindult a dolog. Ezután figyelt fel ránk ő és ajánlotta fel, hogy segít. Nagyon nehéz ez, mert a menedzserek nem szeretnek kis zenekarokkal foglalkozni, csak olyanokkal, akik már tartanak valahol.

Babos Gyula egyszer azt mondta, hogy az alapvető különbség a régi és a mostani fiatal zenészek között, hogy a régebbiek a saját korosztályuknak játszottak a mostaniaknál pedig ez teljesen átfordult. Viszont téged és a Barabás Lőrinc Eklektric zenekart kiemelte. Ti vagytok azok, akik elérték, hogy fiatal közönségetek legyen.

Babos Gyula nekem is elmondta ugyanezt. Ez volt számomra a legszebb bók, amit tanártól kaptam. Nagyon jól esett, főleg tőle.

Miért angolul énekelsz?

Sokan azt hiszik, hogy azért, mert külföldön is érvényesülni akarok, de nem erről van szó. Egyrészt ahhoz a stílusú zenéhez, amit mi játszunk, a ritmikájához és minden máshoz jobban passzol az angol. Másrészt mindig is angolul énekeltem, ezt szoktam meg. Egyébként foglalkoztat, hogy egyszer magyarul is készítsek lemezt, de még nem tudom, mikor.
Beszéled is? Igen, van egy felsőfokú nyelvvizsgám, de nem dőlök hátra, igyekszem gyakorolni, és sokat olvasok is ezen a nyelven.

Milyen vagy a magánéletben?

A magánéletben inkább visszahúzódó vagyok, szeretek egyedül, maximum kettesben lenni, berakni egy filmet vagy olvasni. Nagyon jól esik ez a sok nyüzsgés után.

forrás: http://langologitarok.blog.hu

Turné busz:)

Most következzen végre egy hatalmas turné buszos sztori... 2009 Fishing on Orfű. Hát az egész úgy kezdődött, hogy a lakó társammal aki mellesleg lélegzet elállítóan néz ki... Sikerült kurvára bebasznunk. 2 hónapja próbálkoztunk, de nem jött össze... És végre spontán ivászat meghozta a gyönyörét és atom részegre ittuk magunkat. Addig jó is volt minden amíg az életem egyik merföldkövét nem kezdte el kritizálni. Ha ezt más valaki monda volna fel sem veszem, de az ő véleményére nagyon adok. Persze ha nem lettünk volna ilyen kuka részegek akkor nem történik meg mind1 megtörtént ennyi. Na hát reggel természetesen nem bírtunk fel kelni, persze kurvára másnaposság... valahol ott kezdtem el masszívan alkoholt fogyasztani... ja mondjuk, hogy a szezonális alkoholista vagyok:) ez lenne a legjobb kifejezés.

Nem bírtunk felkelni... Itt jártam: Elalvás, kapkodás, uh mit hagyunk itthon, nem bírtam felkészülni egy fesztiválra úgy ahogy kell. Nem szeretek ilyenkor kapkodni vannak nagyon fontos kellékek amiket sikerült otthon hagynom: -legalább 3 poló, törölköző, papucs, 3/4-es farmer persze oldal zsebes, hogy elférjen minden amire szükséged lehet, kabát, törölköző. Na hát ezek nélkül senki ne induljon el főleg, hogy roadolnom is kellet. Botrányos volt a backline, nem volt dob szőnyeg hatalmas hiba a dob ütemre táncolt a színpadon... Pergőt végig tartani kellet mert külön életet élt. Lefele út kicsit gyors és száraz volt mert sietni kellet... Ez is nagy hiba fesztiválra időben kell érkezni, hogy koncert előtt át tudjad venni a fesztivál hangulatot. Nem szabad kapkodni... Nyugi a TUTI.

Egy amerikai chevy luminával és egy puntóval mentünk le. Egy benzinkutas sörös kiállás fért csak bele... tudom nagyon gáz... Főleg, hogy amire oda értünk elkezdett szarakodni az automata váltó és nem bírtam elindulni bent a fesztivál terültén kb. 20x lefulladt, és még az eső is elkezdett szakadni... Egyetlen örömöm az volt, hogy Joe bácsit megláttam aki 8 évig kevert a ZP-ben minden este. Tudtam, hogy olyan hangzást fog kihozni, hogy emiatt nem kell aggódni. Koncerten kb 20-30 ember táncolt egy ismeretlen zenekar, szakadó esőben való őszinte koncertjére. Hatalmas élmény ez is. Tudod, hogy szar az időpont amikor játszol, szar az idő, senki nem ismer, és ilyenkor még is vannak azok az emberek akik megadják az egésznek az értelmét. Lehet, hogy kevesen vannak de őszinte amit tőlük kapsz. Ezért érdemes csinálni ezt az egészet.

Koncert után hatalmas ivászat, szórakozás, fesztiválozás ez az amit a pop szakma beliek kapcsolat építésnek neveznek. Próbál mindenki komoly lenni azzal, hogy kimondja ezt a szót, imádom. Sajnos én annyira másnapos voltam és nem gyógyíthattam meg magamat egy sörrel mert én vezettem az egyik kocsit, ezért én voltam az aki meg akarta ölni ezt a bulit. Szerencsére sikerült kompromisszumot kötni. Akkor 2-kor indulás mert még le kéne érni Velencére és nekünk meg vissza a nagyvárosba.

Ebből sikerült 2-re összeszedni mindenkit induljunk haza. Végre kijöttem a kapun bent van a zenekar, indulhatunk már csak 250km és végre sikerül aludni. De nem így történt, miért is lett volna így túl egyszerű lett volna. Kiderült, hogy a Geri elhagyta a telefonját meg az egyik cipőjét, de ekkor ő már egy bokszerban ült a kocsiban. Jó akkor a következő kedvenc mondatom következett keressük meg. Szakadó eső, hajnali kettő kuka sötét, még a holdat sem láttuk, persze fesztiválon vagyunk és a területe sem olyan kicsi. Ez egyenlő az öngyilkosságal. Persze semmit sem találtak meg 45 perc keresés után. Nagy nehezen mindenki ugyanarra a döntésre jutott menjünk végre HAZA.

A következő 20 perc botrányos volt, megakartuk egymást gyilkolni, jött egy ötlet, hogy akkor föld harc, na mondom én a Bencével leszek, aki eléggé érti a föld harc csinnyát-bínnyát. Persze bokszerban az első benzin kúton. Na ebből az lett, hogy a dombóvári shell kúton mindenki bokszerra vetkőzött és úgy indultunk tovább.

Persze végig AC/DC vagy Brian Adams szólt. Ez mindenkinek elég volt, hogy elmenjen az a maradék esze is. Hát igazából már én sem voltam másnapos, nem éreztem semmit csak, hogy megőrültem és király a buli. Akkor kezdjük el a másik zenekar hangszereit meg pulykázni /Pulykázás = a herezacskóid rálógatása a lány orrára, úgy, hogy az egyiket az orr egyik oldalára a másikat a másik oldalára ereszted:)/ Na hát ez ment a fender erősítőt, a stratót meg az EP meg pulykázása következett. Persze ezt MMS formályában látta a másik kocsi is ahol a kedves hangszer tulajdonosok a mi nagylemezünk hasonló megtisztelésével válaszoltak. Beértünk valami faluba hát szerencse, hogy legalább egyikünknek volt annyi esze, hogy a belső világítást lekapcsolta és emiatt nem minket igazoltattak.

Hajnali fél hat Siófok szabad strand gyors fürdőzés a viharban a 15 fokos vízben és következzen, hát egy kis autó pálya. Sukoróig minden jó volt... Nem sokára Velence, gyorsan át a másik kocsiba és irány Budapest és végre ágy közelében leszek. De nem így történt mert ez is túl egyszerű lett volna Sukoró hatalmas durranás leáll az autó... Anyád most mi lesz... Kezdtem kétségbe esni és ideges lenni, soha sem fogok tudni lefeküdni aludni. Hát az következett, hogy mentünk még 1 óra alatt másfél kilométert és akkor ennyi megállt a gépezet. Akkor toljuk be a benzin kútra. Nagyon faszán nézett ki amikor valaki egy bokszerban és egy kabátban tolja az autót melette még egy de neki csak a segge lógott ki. Persze meg kellet állni pihenni és a Geri nem bírta ki, hogy ne másszon fel egy a sárfoltos /remélem nem bélsár foltos/ alsógatyájában a tetőre.

Nagynehezen elindult a kocsi hát én ott is hagytam a gecibe a leálló sávban. Mezitláb, kabát, kisgatya... jól nézett ki és így futott be a benzínkutra. /ne sajnálja senki nem kellet sokat futnia / Faterja amikor kijött a benzinkútra csak ennyit kérdezett, hogy fiam miért nincs rajtad cipő???:)

2009. július 20., hétfő

Napi 8 óra "normális" élet

Amikor igazán élsz mondjuk a R'n'R-ra rakod fel az életedet, akkor muszáj egy olyan dolgot találnod ami vissza ránt a valóságba, mert különben teljesen elszállsz. Ezt csak akkor érzed át amikor már 3 hete kő részeg vagy minden reggel úgy ébredsz, hogy azta kurva élet... Ezek mellet meg finanszírozni kell valamiből a szenvedélyedet. Én sem szeretek bejárni dolgozni nem ez a cél, hogy egy kibaszott irodában éljek, de mindezek mellet ott van az audi amit fizetni kéne ott az albi amit megint csak nem árt ha ki tudod csengetni... Most kinéztem magamnak egy CB 900-as Hondát, persze csak naked bike... Ha már tudsz menni mint az állat érezd annak a súlyát... Meg hát ezek mellet hatalmas terveim vannak és 2 éven belül már nem parancsol nekem senki. Saját magam ura leszek. Nem vagyok benne biztos, hogy könnyebb lesz de legalább senki nem mondja meg, hogy mit csináljak. Saját elképzeléseimnek megfelelően irányítom a kis cégemet, beintek a válságnak, beintek az államnak. Nem fogtok elnyomni. Nincs olyan ember aki erről le tudna beszélni. Ha ahhoz lenne kedvem, hogy az életem hátra lévő részét egy tengerparton töltsem akkor úgy csinálnám a dolgaimat. Nem rég megkaptam, hogy nem én nem vagyok az amit dolgozom. Igazat kellet adnom... De még egy kicsit szopni kell...

2009. július 19., vasárnap

Jackó visszatért

The Beatles vs. Nine Inch nails Come Closer Together

Ezek a mai fiatalok

attila. üzenete: hallod

attila. üzenete: tegnap

attila. üzenete: azt vettem észre hogy világosodik

attila. üzenete: meztelenük vagyok két lánnyal egy medencébe

attila. üzenete: és próbálom őket

attila. üzenete: rávenni

attila. üzenete: hogy ujjazák meg egymást

Saját üzenet: holű

Saját üzenet: hol

Saját üzenet: és megujjazták egymást?

Saját üzenet:

attila. üzenete: nem

attila. üzenete: csak smároltak

attila. üzenete: a kurvák

Saját üzenet: ááá

attila. üzenete: eggyik nem volt benne

Saját üzenet: de ők is meztelenül voltak

attila. üzenete: ja

Saját üzenet: híres lettél

attila. üzenete: jah kurvára

Saját üzenet: szarjasunt.blogspot.com

attila. üzenete: olvasom

Saját üzenet: nézd meg

attila. üzenete: bazd meg

attila. üzenete: na lépek próbára

Saját üzenet: ki volt a két csaj

Saját üzenet: ez érdekel a legjobban

attila. üzenete: na ez mengem is érdekelne

attila. üzenete: foggalamam sincs

2009. július 18., szombat

google analytics

Épp most néztem meg a Romanek Airlines statisztikáit és Braziliából az elmult pár napban 34-en nézték meg az oldalt. Hát nincs más Brazil turné szervezésbe kell kezdenem.:) Illetve Pelotas városából érkezett eme látogatói rajongás. Hát büszkék lehetünk magunkra:) Ezt jól megcsináltuk... Nemzetközi siker.

Raining blood

Szarjátok össze magatokat. Jön az ARMAGEDDON!!! Amikor volt augusztus 20-án a nagy vihar, akkor én két nagyon jó barátommal voltam fent pesten. Ők ketten csak ki álltak a Margit híd lábához és csak ennyit ordibáltak a fejvesztve rohanó pánikoló tömegnek, hogy szarjátok össze magatokat ARMAGEDDON van. Ki álltam a munka helyem elé rájöttem, hogy mindenki, hogy fél hogy fosik attól amit nem akadályoz hat meg. Emberek mint primitív barmok vagytok. Szarjátok is össze magatokat egy kis széltől és esőtöl. Faszér nem néztek kibaszott időjárás jelentést. Mi a kurva anyámnak van akkor ha nem ezért. Beálltok a kocsival oda ahova kell nem mentek sehova. De nektek el kell indulni hát akkor basszátok meg.

Ébresztő mozdulj már!

Na hát most egy kicsit vége a r'n'r életérzésnek, mert kicsit sokat kéne dolgoznom majd folytatódik most 28-ig meló van ezerrel.

2009. július 14., kedd

Mese a bársony nyusziról part 3


Írta: Margery Williams fordította: Mayer r Noel


Volt egy ember, akit Dadusnak neveztek, aki a gyerekszobát irányította. Néha nem törődött vele, hogy a játékok szanaszét hevernek, máskor pedig, mint egy szélvihar, végigsöpört a szobán és betuszkolta őket szekrényekbe. Úgy hívta, hogy "rendrakás", amit mindenki utált, különösen a fém játékok. A Nyuszit annyira nem érdekelte, ugyanis amikor eldobták, mindig puhán landolt.


Egy este, mikor a Fiú ágyba készülődött, nem találta a porcelánkutyát, aki mindig vele aludt. A Dadus sietett és nyűgnek érezte, hogy porcelánkutyára vadásszon lefekvés idején, úgyhogy csak szétnézett, meglátta a nyitott szekrényajtót és gyorsan odament.

- Tessék, - mondta - itt a régi Nyuszid. Ő majd alszik veled. - az egyik fülénél fogva kirángatta a Nyuszit a szekrényből és a Fiú karjai közé tette.

Aznap, és még sok éjszakán keresztül a Bársony Nyuszi a Fiú ágyában aludt. Eleinte igen kényelmetlennek érezte, mert a Fiú nagyon erősen ölelte, máskor pedig annyira bedugta a párna alá, hogy a Nyuszi alig kapott levegőt. És hiányoztak neki a hosszú holdvilágos órák, amikor az egész házban csend volt és a Bőr Lovacskával beszélgetett. Később aztán megkedvelte a dolgot, mert a Fiú beszélt hozzá és járatokat csinált neki az ágyneműben, amiről azt állította, hogy az igazi nyulak olyanokban laknak. Pompás közös játékokat játszottak suttogva, mikor a Dadus már kiment vacsorázni és a kandallópárkányon égve hagyta az éjjeli fényt. Aztán amikor a Fiú elaludt, a Nyuszi odabújt a pici, meleg állához és álmodott, miközben a Fiú karjai egész éjszaka ölelték.

Az idő telt és a kis Nyuszi nagyon boldog volt. Annyira boldog, hogy észre se vette, ahogy a szép bársony szőre egyre kopottabb és kopottabb lett, a farka kishíján leszakadt és az orráról lekopott a rózsaszín festék, ahol a Fiú puszit szokott neki adni.

Mese a bársony nyusziról part 2


Írta: Margery Williams fordította: Mayer r Noel


A Bőr Lovacska sokkal régebben élt a gyerekszobában, mint a többiek. Annyira öreg volt, hogy a barna bundája foltokban kikopott és látszottak a varrások alatta, ráadásul a farkából a legtöbb szőrszálat kihúzták, hogy gyönysort fűzzenek rá. Bölcs volt, hiszen látta a gépesített játékok sikerét, ahogy megérkeznek, dicsekszenek és hencegnek, azután ahogy elmúlnak, amikor egytől-egyig eltörik bennük a főalkatrész, és tudta, hogy ők csak játékok és soha semmi más nem lehet belőlük. Mivel a gyerekszoba varázsa nagyon fura és csodálatos, csak az olyan öreg, bölcs és tapasztalt játékok érthették meg, mint a Bőr Lovacska.
- Mi az, hogy VALÓDI? - kérdezte egy napon a Nyuszi, mikor egymás közelében feküdtek a gyerekágynál, mielőtt a Dadus bejött rendetrakni. - Azt jelenti, hogy mindenféle zizegő dolgok vannak benned és kiáll belőled egy kallantyú?
- Nem valódinak készítenek, - mondta a Bőr Lovacska - akkor történik meg veled, amikor egy kisgyerek nagyon-nagyon sokáig szeret, nem csak játszani veled, hanem IGAZÁN szeret, akkor válsz Valódivá.
- Nem fáj? - kérdezte a Nyuszi.
- Néha, - válaszolta a Bőr Lovacska, mivel mindig őszinte volt - de ha Valódi vagy, nem érdekel ha fáj.
- Hirtelen történik, mintha felhúznának, - kérdezte - vagy apránként?
- Nem egyszerre történik. - mondta a Bőr Lovacska - Sokáig tart. Ezért nem történik meg gyakran olyanokkal, akik könnyen elromlanak, vagy éles sarkaik vannak, vagy nagyon kell rájuk vigyázni. Általában, mire Valódi leszel, a legtöbb szőröd kihullik, kipottyan a szemed, az ízületeid elgyengülnek és eléggé összeesel. De mindez nem számít, mert ha már Valódi vagy, nem lehetsz csúnya, csak azoknak, akik ezt nem értik.
- Akkor te Valódi vagy? - kérdezte a Nyuszi, aztán azt kívánta, bár ne kérdezte volna. Azt gondolta, hogy a Bőr Lovacska talán érzékeny, de ő csak mosolygott.
- A Fiú nagybátyja változtatott Valódivá - mondta - nagyon sok évvel ezelőtt. Amint

Valódivá válsz, nem lehetsz többé nem igazi. Örökké tart. A Nyuszi felsóhajtott. Azt gondolta, hogy túl sokáig fog tartani, mire megtörténik a varázslat, mire Valódi lesz. Valódi szeretett volna lenni, hogy tudja milyen is az, bár az érzés, hogy összeesett lesz és kipottyan a szeme szomorúan hangzott. Azt kívánta, hogy anélkül váljon Valódivá, hogy ezek a kényelmetlenségek megesnének vele.

Mese a bársony nyusziról


Írta: Margery Williams fordította: Mayer r Noel

Volt egyszer egy bársony nyúl. Eleinte igazán pompásan nézett ki. Duci volt és puha, épp amilyennek egy nyúlnak lennie kell; a bundája barna-fehér pöttyös volt, a bajsza igazi cérna és a füle rózsaszín szaténnal szegélyezve. Karácsony reggelén, ahogy a Fiú zoknijában ült, egy magyal ágacskával a mancsai közt, a hatás elbűvölő volt.
Más dolgok is voltak a zokniban. Mogyoró, narancsok és egy játékmozdony, és csokis mandula és egy felhúzható egér, de a Nyuszi volt a legjobb mind közül. Legalább két órán át szeretgette a Fiú, aztán Nagynénik és Nagybácsik jöttek vacsorára és a csomagolópapírok hangosan suhogtak és kibomlottak az ajándékok és a nagy izgalomban a Bársony Nyuszit elfeledték.

Sokáig a játékszekrényben vagy a padlón élt és nem igazán gondolt rá senki. Természetéből adódóan félénk volt és mivel csak bársonyból készült, néhány drágább játék eléggé elnyomta. A mechanikus játékok mindig felsőbbrendűek voltak és lenéztek mindenkit; tele voltak modern ötletekkel és úgy tettek, mintha valódiak lennének. A hajómakett, aki két karácsonyt is megélt és a festése jócskán megkopott, átvette tőlük a hangnemet és sohasem hagyott ki egy alkalmat sem, hogy az árbócozatának technikájára utaljon. A Nyuszi nem adhatta ki magát semmiféle makettnek, mert nem is tudta, hogy igazi nyulak léteztek; azt gondolta, hogy mind fűrészporral vannak kitömve, mint ő maga, és tudta, hogy a fűrészpor divatjátmúlt, ezért nem illik modern körökben emlegetni. Még Timothy (a fa oroszlán, akit veterán katonák állítottak össze és szélesebb látókörűnek kellett volna lennie) is elkapatta magát és úgy tett, mint akinek kormányzati kapcsolatai vannak. A szegény kis Nyuszi jelentéktelennek és mindennapinak érezte magát közöttük, a Bőr Lovacska volt az egyetlen, aki kedves volt vele.

Utca zene









Most olvasgatom az utca zene értékeléseit és találtam egy ilyet:



Este aztán némileg elkésve(bár itt sehonnan nem lehet elkésni) érkeztünk be, én hamar a Hollywoodoo Minimál fellépése felé vettem az irányt, nos, ha a technika minimális is volt, a hangulat egyáltalán nem, szerintem fergeteges bulit csaptak a srácok.



Ha a hülyeség fájna én ordítanék!

Annyira sikerült elfoglalni magamat a hülyeségekkel, hogy elfelejtettem Anyukám szülinapját... Gyors szaladás a virágoshoz, 4 vörös rózsa egy orchidea tutter. remélem sikerül levenni a lábáról. Anyu a tékozló fiad haza tér 1 napra:)

az élet apró örömei

Kókusz chips+őszibarck leves
Sajt torta+eper lekvár

Karmolok, harapok gyilkolni akarok bevagyok zárva...

Mint bazári majom a ketrecbe zárva ide-oda tologatom én... ÁÁÁ miért kell mindig azt csinálnia az embernek amit kurvára nem akar??? Most megint itt a választási lehetőség! Mint minden nyár közepén arra jutok, hogy elég volt élni akarok ne mondja meg nekem senki, hogy mit csináljak vagy mit ne csináljak. Örüljek, hogy van munkám meg mázlista vagyok meg ilyenek. NEM ÉN ÉLNI AKAROK kell egy olyan munkahely ahol ezeket össze tudom egyeztetni... Ne legyen már az, hogy nem mehetek ide oda amoda faszomat.

Egy jó Nickelback....

2009. július 13., hétfő

Élni tudni kell!

Éld úgy az életed, hogy minden napod egy kaland legyen, mert az egyhangúságra nagyon gyorsan rá lehet unni.

Micsoda éjszaka volt!

Tanuljunk meg fesztiválozni leckénk következik.
Aki már igazán volt normális jó fesztiválon és mellette tud szórakozni, de tényleg el tudja engedni magát akkor az ahogy belép egy fesztivál területére átérzi a felszabadulás feelinget amikor átjár a béke a nyugalom, elfelejtesz mindent. Csak jól érezni magadat és másokat ez a cél semmi más. Ki ezért ki amazért jár fesztiválozni. Ki így, ki úgy bulizik nem ez a lényeg. Egy fesztiválon nincsenek különbségek, nincsenek társadalmi rétegek. Feltétel nélküli szórakozás. Na hát ha nagyon ezt az érzést keresed akkor ne menj elektro fesztiválra. Aki még nem volt kint egész végig szigeten az nem érti. Én amikor belépek a bejáraton vagy hátul bemegyünk a turné busszal transzba esek és nem érdekel semmi. Idén már megjártam a fishing on Orfűt, Volt-ot, Saundot most jön az utca zene, Fekete Zaj /VHK/, Sziget és a legfontosabb fesztivál nekem a woodooval ez az évfordulóm Örvényes. Akkor éreztem meg igazán mi az, hogy R'n'R és azóta függő vagyok. Amíg ez lesz a helyzet a világban az emberek nem fognak szórakozni csak aki rá van kattanva az élet érzésre.

Szeretem nézni az embereket. Mit csinálnak, hogy csinálják, ugyanezt tettem most vasárnap is: 9 óra Zamárdi Balaton Saund Heinekken relax övezetben lazaxáltam:) Igazából annyira készen voltam, hogy mozogni sem bírtam... de ez egy más kérdés. Nem igazán voltam valami kommunikatív így van ez ha az ember 3 napja ébren van.
Na szóval ott feküdt előttem a fűben egy hosszú hajú csávó fekete-kék puncinaci-rövid gatya meg egy fehér trikó kombinációban:) Elsőre tudtam, hogy súlyos face.
Csávó felébred azt sem tudja hol van, botrányosan másnapos arc kifejezés, körülnézett aztán ránézett a kezére sehol semmilyen karszalag. Az arca elárult mindent: Azt gondolta baszod ezt nem hiszem el még bent vagyok! Ott ült előtte három tini csaj, azonnal betalálta őket. Na mondom haver ez bukics. :) De nem a tapasztalatlan fiatal lányok megesznek mindent. Tényleg mindent elnyomsz nekik egy turné buszos sztorit és azonnal benedvesedik a bugyijuk. Utána elmondod nekik, hogy te hol jártál mit csináltál persze kicsit megfűszerezed és mellette kicsit adod a rossz fiút és nyert ügyed van. De a csávó elbaszta az utolsó lépcsőfoknál hátra zuhant három hatalmas hibát is elkövetett. Az első bár meghívta a csajokat de a csajok mentek a mojitókért. Azt hittem már itt vége lelépnek a zsével és ennyi. Nem visszajöttek. Nem tisztelte annyira őket amennyire kellet volna. És a harmadik oda hívta a haverját és beszélgetett vele fél órát. Hatalmas én annyira élveztem. Olyan volt mintha színházban lettem volna. Főleg, hogy én mint a közönség én néha tapsoltam néha közbeszóltam:) és folyamatosan értékeltem a munkályát a barátaimnak hatalmas show-t csinált a csávó.
Neki is megvolt a 15 perc hírnév.

Vissza a valóságba

Hát megérkeztem a nagyvárosba... Maradtam volna még. Miért ilyen rövid egy fesztivál nem értem... pont kezdtem belejönni a fesztiválozásba és akkor stop te proli menj vissza a valóságba... Húzd az igát vedd fel újra a ritmust a nagyvilággal. De én nem akarom a nagyvilággal felvenni a ritmust, kibaszás. Élvezni akarom az életet. Saundal a legnagyobb probléma az a sok meg feszült droid. Ne értsetek félre egyáltalán nem azt mondom, hogy szar a saund csak előbb ki kell írni magamból a rossz dolgokat, hogy teljes átéléssel át tudjam adni a jó dolgokat. Szombati nap volt a legjobb. Életem egyik legboldogabb napja volt. De mint tudjuk minden jónak vége lesz egyszer. DE ILYEN HAMAR??? Vasárnap hajnali kettő elromlott minden. Egyszer csak elkezdődtek a problémák. Valami volt az egyik barátommal aki miatt lementem saundra... elkapta az az érzés, hogy "Rock and Roll journalist in a midlife crisis". Hippikiller hatalmas szerzeménye. Nagyon szeretem a Biharinak a szövegeit meg a zenéit hatalmas. Benne van minden amit egy zenének tartalmaznia kell és ott van a Flóra hát szerelmes vagyok a hangjába... Hó Marci barátom zseniális bass gitáros és Hohl úr hát egyszerűen nagyszerűen üti a 2/4-et.
Amikor eleged van mindenből akkor elkezded bántani azokat az embereket akiket nagyon szeretsz... Hát ez történt mindenkinek a fasza tele volt mert szórakozni jött le de nem sikerült 100%-ig. Sajnos /vagy szerencsére/ én olyan vagyok aki látja, hogy valamelyik barátja bajban van a saját dolgait félre rakja. Hát megtörtént. 4 órán keresztül olyat éreztem mint még soha. Megtaláltam önmagamat másban... Aki ezt már érezte az tudja azonnal a fellegekben van. Csak hát fesztiválon voltunk és mindenki rom kész volt ahogy mi is. Megígértette velem, hogy másnap elmondom neki, hogy ez nem csak álom volt. Én is így érzem... Nem akartam felébredni... Mégis sikerült. Újra álmodni szeretnék.
Sajnos erre még várni kell...
Addig is a legnagyobb probléma az, hogy az emberek 95%-a nem képes ott maradni az mellet aki kifordul magából beszippantja valami és megőrül. Ezért mindenki kerülte csak én nem hát meg is kaptam ezt tőle, mindenki felé érzett haragját rám zúdította... másfél óra szopás ő meg vár engem... Ettől én is ideg beteg lettem, hogy ott van tőlem 50m-re és nem mehetek oda hozzá...
Nem tehetett róla nehéz időszak vége fele van és kibukott ennek itt volt az ideje. De közben ő elment és ez nagy baj... Hatalmas probléma én is magamba roskadtam... Elvesztettem a külvilággal a kapcsolatot. Majd újabb egy óra mindenkinek a kurva anyja beszélgetés következett.
Eljutottam én is a mély pontra, akkor igyunk sikerült kőkeményen bebaszni, botrányosan viselkedni. Imádom én is ezt az életformát, de akkor nem arra volt szükségem.
Válság van

2009. július 10., péntek

Itt tartunk 2009-ben...

Éppen felvettem a szörfös ruhám, a szokásos napi szörfözéshez már egy pár órája küzdök a hullámokkal és akkor beleszaladtam a magyar valóságba:
Honnan tudod, hogy 2009-ban élsz?

1. Véletlenül a micro-n ütöd be a PIN-kódodat.
2. Több éve nem pasziánszoztál rendes kártyákkal.
3. 15 különböző telefonszámod van egy háromtagú családhoz.
4. E-mailt küldesz a melletted ülő embernek.
5. Azt mondod, azért nem tartod a kapcsolatot a régi ismerősökkel, mert nincs meg az e-mail címük.
6. Otthon is az " irodahanggal" válaszolsz a telefonba.
7. Otthonról is a 0-at ütöd először, hogy juss ki a "kinti" vonalra.
8. Négy éve ugyanannál az íróasztalnál ülsz, de közben három különböző cégnél dolgoztál.
10. A főnököd nem tudná elvégezni a te munkádat.
11. Felhívod a családot, hogy tudd meg otthon vannak-e, miközben hajtasz be a garázsba.
12. Minden tévéreklám végén szerepel egy internet cím.
13. Ha véletlenül elmész otthonról a mobiltelefon nélkül (amit életed első 10, 20, 30, 40 évében nem is ismertél), pánikba esel, és máris visszamész érte.
14. Reggel az, az első, hogy bekapcsolod a számítógépet, még mielőtt kimész kávéért a konyhába.
15. Oldalra hajtod a fejed, amikor mosolyogsz.
16. Mosolyogsz és bólogatsz, miközben ezt olvasod
17. Még rosszabb: pontosan tudod kinek, fogod ezt továbbküldeni.
18. Túl elfoglalt vagy, hogy észre vedd, hogy nincs 9-es a listán.
19. Tényleg megnézted, hogy nincs 9-es a listán.
20. ....és most röhögsz magadon.

Reméljük jövőre jobb lesz!

Sound

Ma reggel felébredtem és rá kellet jönnöm, hogy késésben vagyok 5:40-re megyek dolgozni és 5:45-van!!! Felkeltem beleléptem egy szilánkba... faszom ez a nap. Nem vicc ez súlyos szitu. 3hete folyamat részeg vagyok és most két napot pihenek és azonnal elkések a melóból. Nem normális. Lehet alkoholistának születtem?:)vagy csak rock'n'roll élet vonz. Ezen gyorsan túl tettem magamat, persze a reggeli első cigi, szarás stb megtörtént. óó ránézek az órára 6 zéró zéró na gyors zuhany öltözés irány a kocsihoz még egy SMS a kollégáknak, hogy kések nem haltam meg még oda érek ma. Elindultam ááá fakk vissza napszemüveg majdnem óriási hibát követtem el. Ajtók kinyit szaladás naphemüveg fel. Gyors csekk lista Audi kulcs megvan, lakás kulcs megvan, zsét elraktam, pénztárca farzsebben, cigi ó megint majdnem óriási hiba... asztalon ott volt két merilynes öngyújtó gyorsan be a zsebbe. Ajtók bezár ablakok leszarva reméljük nem lesz özönvíz:) Ahogy beültem a kocsiba megfogalmazódott bennem, hogy mi a gecinek maradjak Pesten a hétvégén lemegyek saundra. Hát 2-kor végzek és már itt sem vagyok. Nem jó ez a munkás élet inkább csinálnék valami értelmeset egész nap mint, hogy itt melóban héderezzek. Végre jön egy jó fesztiválozás + jövőhéttől beindul a project ááá nagyon várom.

Szevasztok!

Valamelyik nap éppen este a Szeparéban üldögélve azon gondolkodám, hogy baszod sztárnak lenni milyen nehéz dolog... Nézzük meg Jackót, egy fasz volt igazából nem volt normális a csávó, de a munkássága előtt bárki le hajthatja a fejét. Eddig is mindenki vele foglalkozott erre megmurdál csóri és még több ember foglalkozik vele. Ebből az következik fel kell menni a színpadra és ugrálni kell mint egy fasz közben eldöntöd magadban, hogy néger leszel vagy valami etnikum, mert lassan a fehér emberek vannak szarabb helyzetben. De megfogalmazódott bennem egy dolog azonnal: NEM AKAROK NÉGER LENNI Jacko is ezt érezhette:) Tényleg én tisztelem Jackó munkásságát de mint ember azért hagy némi kívánni valót maga után. Szóval meg van a recept, ha sztár akarsz lenni és milliárdos akkor csinálj magadnak karriert úgy, hogy csinálsz egy zenekart 3-4 évig küzdesz de bekerülsz a köz tudatba majd elmész beszíneznek. Majd még sok műtét persze a fókuszt leszerződteted. Majd elkezdenek a testrészek hullani rólad:) de akkor már mind1 nem tudod visszacsinálni:) És ebbe belehalsz. Majd jönnek a zarándokok és kiosztanak a rokonaid egypár tisztelet jegyet:) Csórinak még a próbáiból is pénzt akarnak csinálni. Ez a legnagyobb gond a mai világgal, ha valaki meghalt hagyják már békén ne próbálják meg még a szenvedéseit is eladni.